A kézi kötést ma általában két pálca alakú tűvel végzik. Egyik végén gömb alakban végződik, másik vége hegyes. Ezt az eszközt kötőtűnek hívjuk. A gömb alakú végződés akadályozza meg, hogy a szemek lecsúszhassanak a tűről. A szemek kialakítása a tű hegyes végével történik. Cső alakú termékek (harisnyák, kesztyűk) négy mindjét végén hegyes tűt használnak. Ilyenkor is mindig csak két – két tű dolgozik össze, és egy-egy szemsor kialakításához rendre sorra veszik a tűpárokat, így haladva körben. Kör alakú kötött termékek készítésénél egy, de kör alakban meghajlított, és mindkét végén hegyes fém vagy műanyag huzal szolgál kötőtű gyanánt. A kötőtűk vastagságát Európában azok milliméterben mért átmérőjével jellemzik. A szokásos méretek 0,5-től-25mm-ig terjednek. Az angol és amerikai számozási rendszer ettől eltér. A kötőtűk vastagságát aszerint kell kiválasztani, hogy milyen vastag fonallal kívánunk dolgozni.(Kivételt képeznek a laza csipkeminták.)Ezt a weboldalakon a fonal jellemzői között szokták feltüntetni.